Stent a szívkoszorúerekben
A korral és bizonyos életvitel esetén az erek belső falán lerakodó zsíros anyag, a "plak" szűkületet okozhat. Magas koleszterin, cukorbetegség, vagy a dohányzás is okozhat érszűkületet. Az ilyen esetben fellépő tünet az un. angina prectosis (szívtáji szorító fájdalom), ami rossz esetben szívinfarktussal is végződhet.
Az angioplasztika közben az orvosok egy táguló ballont használnak, hogy összenyomják a plakkot, és ezzel kiszélesítsék a vér útját. A végeredmény a szív jobb vérellátása, és a szívinfarktus kockázatának csökkenése.
Ha az artéria nagyon szűk, akkor az orvosok rendszerint stentet is használnak az angioplasztika során. A stent megtámasztja az ér belső falát, és csökkenti az érelzáródás veszélyét. A stent olyan erek nyitva tartására is alkalmas, melyeknél az angioplasztika során az érfal megsérült.
Amikor a stenteket elhelyezik a szívkoszorúerekben, 20% eséllyel újbóli elzáródás alakulhat ki a műtétet követő 6 hónap alatt. Olyan esetekben, mikor stentet nem használnak, csak ballonos tágítást, az artériák elzáródásának esélye kétszer akkora.
Stentek a nyaki verőerekben
A nyak bal-, és jobb oldalán egyaránt karotid artériák húzódnak Ezek az erek szállítják a vért a szívtől az agyunkhoz. A carotid artéria a lerakódó plakk következtében beszűkülhet, ami csökkenti az agy vérellátását, és növeli a szélütés kockázatát. A plakkok kialakulásának veszélye a korral növekszik, és a dohányosoknál gyakrabban fordul elő.
Egy új, stentet használó eljárás segítségével a karotid artériák az angioplasztika után is teljesen nyitva tarthatók, de ez a technika még nincs széles körben elterjedve. Eredményessége hosszú távon még nem ismert. Jelenleg is kutatások folynak a számos országban a karotid stentek előnyeiről és rizikóiról.
Stentek más artériákban
Sajnos a vese artériái is elzáródhatnak, ami rontja a vese vérellátását. A vesék többféle módon is szabályozzák a vérnyomást. Magas vérnyomás esetén a só-, és vízkiválasztás nő, ezért a vértérfogat csökken, a vérnyomás visszaáll normál értékre. Ha csökken, akkor a vesék csökkentik a só-, és vízkiválasztást, így a vértérfogat nő, a vérnyomás megemelkedik. A vese ezen felül egy enzimmel is emelheti a vérnyomást. Az ilyen betegek szervezetének vérnyomásszabályozása felborul, ami kritikus, magas vérnyomáshoz vezet.
A kéz és láb artériái idővel a lerakódó plakkok miatt szintén beszűkülhetnek. A véráram szűk keresztmetszete fájdalmat és görcsöt okozhat az adott testrészben. A súlyos szűkület teljesen elvághatja a vér útját a végtag felé, ilyenkor sebészeti beavatkozásra van szükség.
Az orvos a problémákat angioplasztikával kezeli a beszűkült vese, kéz, vagy láb artériáknál. Ilyenkor gyakran ültetnek be stentet a kezelt érszakaszba. A stent segít teljesen nyitva tartani az artériát.
Stentek a has-, vagy a mellkas aortáiban
A szívből a test felé vért szállító fő artéria neve aorta, vagy főütőér. Az aorta végighúzódik a mellkason, majd levezeti a vért a hasüregbe. Idővel az aorta falának bizonyos részei meggyöngülhetnek, és egy kitüremlés alakul ki az érfalon, más néven az aneurizma.
Egy aneurizmás ér könynen elrepedhet, ami halálos kimenetelű belső vérzést okozhat. Aneurizma általában az aorta hasüregi szakaszán alakul ki. A repedés kivédésére az orvos stentet ültethet be a hasi aorta meggyöngült érszakaszába. A stent egy erős belső falat képez a kritikus helyen.
Aneurizmák a mellkasi aortában is előfordulhatnak. Ezek is kezelhetők stenttel, de nem minden kórház végzi el ezt az új fajta beavatkozást, mert hosszú távú hatékonysága még nem ismert.
Stentek az aorta repedésének kezelésében
Egy másik felfedezett probléma lehet egy repedés az aorta belső falán. A vér befolyhat, és kiszélesítheti, ami végül blokkolhatja a vér útját, vagy szétrepesztheti az aortát. Ez leggyakrabban a mellkasi aortában fordul elő.
Szövet stentek beültetése visszaállíthatja a normális véráramot, és csökkentheti az aorta repedésének rizikóját. A főütőér stenttel való kezelésének kutatása folyamatban van, ezért cak néhány klinikán történik ilyen beavatkozás.